Bár az előzetes alapján nem éreztem azt a hihetetlen várakozást amit általában a Marvel filmekkel kapcsolatban szoktam, de azért nyilván nem akartam kihagyni. Persze minimum bíztató a Rotten Tomatoes értékelése, ami a kritika írásának pillanatában 97%-on áll.
Nagyon nagy várakozás előzte meg a filmet, hiszen úttörőnek minősül a politikai korrektségben. Nem csak egy-egy kötelező fekete karakter volt benne, hanem lényegében az összes főszereplő, sőt még a stáb tagjainak nagyrésze is. Nem beszélve az erős női karakterekről. A filmzenét Kendrick Lamarnak köszönhetjük, aki egy-két sláger helyett egy teljes Fekete Párduc ihlette lemezt készített. Bár a hip-hop nagyon távol áll az ízlésemtől, egyáltalán nem lett rossz az album. Kifejezetten jól mennek a néhol törzsi ritmusokkal fűszerezett hip-hop számok Wakanda világához. Hiszen a Fekete Párduc története elválaszthatatlanul fonódik össze ennek a rejtélyes afrikai országnak a történelmével.
Érdekes volt ahogy összehozták az alkotók a szuper modern sci-fibe illő Wakanda képét az afrikai táj és kultúra elemeivel. Nagyon ötletes volt az ellentmondó öltözködés. Wakanda titkolja valódi tudományos és gazdasági fejlettségét, így a polgárai egy része a világ számára látható marad, de tradícionális törzsi öltözéket visel, és bárányokat terelget, miközben az országnak és a Párducnak hipermodern, James Bond eszközeit játékszernek láttató felszerelései vannak.
Érdekes és izgalmas Wakanda kultúrájának felépítése is, ahogy a modern és ősi keveredik. Ezzel kapcsolatban voltak azért olyan megoldások, amik nem igazán tetszettek (pl király választás), de erről inkább egy másik, spoileres kritikában:)
A film a Thor – Ragnarökkel ellentétben - egy jóval komolyabb vonlat képvisel. Bár a trailer nem feltétlenül ezt sugalja, de Marvel filmhez képest kifejezetten kevés poént tartalmaz. Valójában egy-két humorosabb megjegyzésen kívül csak néhány elég erőltetett próbálkozás van benne. Ez nem feltétlen gond, mivel a Fekete Párduc olyan problémákat is feszeget, mint a gazdagabb és fejlettebb országok társadalmi felelőssége és kötelességei a szegényebbek felé. (Azért arra ne számítsunk, hogy részletesen kifejtik a témát a filmben.)
A főgonosz karakterét nagyon korrektül kidolgozták és Michael B. Jorden - aki már a Creedben is bizonyított – nagyon jól hozta a figurát. Abszolút nem az a sablonos “gonosz vagyok, mert gonosznak születtem” karakter. Majdhogynem azonosulni is lehet vele, bár a probléma kezelése valóban elég radikális. Nagyon tetszett Danai Gurira játéka aki Okoyét az igazi “bad ass” harcos testőrnőt játszotta. Ő a Walking Deadből lehet ismerős, mint Michonne. Nagyon kedveltem Martin Freemant, aki most is a kötelességtudó, kicsit félszeg, de szíve mélyén bátor Hobbitot CIA ügynököt játssza.
Összességében érdekes film volt a Fekete Párduc. Nem fogom ugyan rongyosra nézni a pendrive-ot/DVD-t/Netflix accountom miatta, de azért egy gondolatébresztő és szórakoztató mozinak elment.
